2009. december 29., kedd
2009. december 26., szombat
Történelmi csatorna
Nemrég néztem a Viasat Historyt (illetve inkább csak ment), mely elvileg valamiféle történet-tudományos ismeretterjesztős csatorna volna. Ennek ellenére egyetlen délután alatt az alábbi mondatok hangzottak el, vér komolyan:
- Agatha Christie könyvei azért voltak olyan sikeresek, mert történeteit úgy építette fel, hogy a szövegbe ágyazott szavakkal hipnotizálja az olvasót. (valami elismert hipnoterapeuta - tehát véletlenül sem azért, mert jó krimiket írt)
- Az evolúció máig sem bizonyított, hiszen még sosem figyeltünk meg fajképződést. A fajok eredete sokkal inkább tudományfilozófiai mű, Darwin vitája Istennel. (a film egyébként végig úgy tett, mintha Darwin óta nem tanultunk volna semmi újat az evolúcióról)
- Raszputyin Szent Ember volt. (...) Élete vége felé elvesztette gyógyító erejét. Már nem tudott olyan mély traszba kerülni, mint korábban, s így gyógyításai rendszeresen kudarcba fulladtak.
- ... hiszen a történelem előtti ember együtt élhetett a dinoszauruszokkal... (Steven Spielberg)
Lassan tényleg kidobom a tévémet.
Iga
Eme szép, napsütéses, de egyáltalán nem télies napon gondoljatok ránk, akik Karácsonykor is dolgoznak.
2009. december 24., csütörtök
2009. december 23., szerda
Ó műfenyő, ó műfenyő!
Születésem óta plafonig érő karácsonyfával ünnepelünk. Édesapám gigantomániája a fenyőfa terén akkor csúcsosodott ki, mikor a beszerzett fa tetejét le kellett vágni, mert nem fért be a lakásba, így gyakorlatilag egy buja fenyőgömböt díszítettünk, melynek a tetején, valahol az ágak között foglalt helyet a csúcsdísz (emlékszik valaki Griswald-ék fenyőfájára a Karácsonyi vakáció c. filmben? Valami hasonló volt az eredmény).Számomra a fenyő elengedhetelen kelléke a Karácsonynak. Az illata, a talpamba álló tűi, a mérete, a díszítése. Igen, leginkább a díszítése, mely az utóbbi években az öcsém és az én feladatom volt.
Épp ezért kelt bennem mély ellenszenvet az egyre terjedő műfenyő kultusz. Gyakorlatilag lassan egy kész karácsonyfát vehetünk ki a dobozból gömbökkel és világító fenyőtűkkel, mellőzve így a fadíszítés "fáradtságos gyötrelmeit". A fehérben és rózsaszínben "pompázó" fenyő alakú förmedvényekről ezúttal - tekintettel az ünnepekre - inkább nem szólok.
Kedvenceim mégis azok, akik a fenyőfák és a természet védelme érdekében népszer
űsítik a műanyag fenyőfák vásárlását, ecsetelik praktikusságát (merthogy nem hullajtja "tűit"), és újrahasználhatóságát. Nem értem. A környezetnek miért jobb, ha nehezen lebomló műanyagot állítunk a szobánkba (melyeket előbb-utóbb úgyis kidobunk, mert ez is tönkremegy) a külön erre a célra nevelt fenyőfák helyett? A karácsonyfa állítása során nem a fenyvesekbe özönlenek a népek, és nem a Karácsonyra hivatkozva irtják ki a tundrát. Ugyanezek a fák iránt aggódó emberek persze különösebb lelkifurdalás nélkül pazarolják a nyomtatópapírt a munkahelyükön, vagy hagyják égve a villanyokat a mellékhelyiségekben.
űsítik a műanyag fenyőfák vásárlását, ecsetelik praktikusságát (merthogy nem hullajtja "tűit"), és újrahasználhatóságát. Nem értem. A környezetnek miért jobb, ha nehezen lebomló műanyagot állítunk a szobánkba (melyeket előbb-utóbb úgyis kidobunk, mert ez is tönkremegy) a külön erre a célra nevelt fenyőfák helyett? A karácsonyfa állítása során nem a fenyvesekbe özönlenek a népek, és nem a Karácsonyra hivatkozva irtják ki a tundrát. Ugyanezek a fák iránt aggódó emberek persze különösebb lelkifurdalás nélkül pazarolják a nyomtatópapírt a munkahelyükön, vagy hagyják égve a villanyokat a mellékhelyiségekben.Mivel - mint említettem - most nem leszek otthon, csak Karácsony után, idén nekem is egy 120cm-es műfenyő mellett kell töltenem a Szent Estét. Talán a fejedelmi étkek (szó mi szó, anyósom sokkal nagyobb élvezettel főz, mint Anyukám) kárpótolnak érte. És persze Férjuram, aki mellett elköteleztem magam. Ünnepek után pedig irány haza!
Fagy
Nem szeretem a hajléktalan csöveseket. Utoljára pénzt is annak adtam - vagy másfél éve -, aki a Hősök terén legyezőtáncot lejtett két Fedélnélküllel az autóm előtt, mikor megálltunk a pirosnál. (csak képzeljétek el az 50év körüli, bajuszos, borvirágos férfit - hazáig nevettem rajta, ami jó 180km-t jelent)Nem szeretem, mert felelősnek tartom őket a saját életük ellehetetlenülése miatt. Mert megoldás helyett az alkoholba, a szipuba bújnak. Mert meglopják egymást, és másokat. Mert megkéselik egymást és másokat. Mert részegen kötekednek és követelőznek a járókelőktől. Mert hálátlanok, ha kevésnek gondolják, amit adsz. Mert becsapnak, betegnek, sérültnek tettetik magukat, visszaélnek az emberi jósággal, ahogy az enyémmel is visszaéltek már túl sokszor. Épp ezért egyáltalán nem szokott meghatni, hány csöves fagyott halálra a hidegben, még ha nem is kívánom senkinek ezt a halált. Őket tartom felelősnek a velük történtekért.
Azonban azt a szerencsétlen vén alkoholista embert, aki lilára fagyott, puffadt arccal, egy zsinórral összekötözött vékony, koszos kabátban toporgott a -15 fokban a buszmegállóban, láthatóan már kora reggel ittas állapotban, rettenetesen megsajnáltam. A mai napg sajnálom.
A dolog tanulsága talán annyi, hogy hiába hisszük sokszor, hogy elfordultunk embertársainktól és hidegen hagy a sorsuk, mikor a hírekben közönyösen olvasunk róluk, egy kiszolgáltatott ember látványa felülírja az érzéketlen számadatokat, az utánunk dobott aprót, cigány nyelvű szitkokat vagy a pénzzel gond nélkül elsétáló bénát, vakot.
Én nem tettem ezért az emberért semmit, csupán pár másodpercig láttam, ahogy az autóval elhaladtunk mellette. Ő azonban mélyen szunnyadó szánalmat ébresztett fel bennem a fajtája iránt.
2009. december 21., hétfő
Ohne Mich
Bár eddig is tudtam, hogy nem leszek otthon Karácsonykor, valahogy ma tudatosult bennem igazán, hogy kimaradok a fadíszítésből, a rántott halból és mindabból, ami eddig a Karácsonyt jelentette nekem. És ettől elszomorodtam.
2009. december 18., péntek
Ellenőriztek
Szerda éjjel munkámat váratlanul szúrópróbaszerűen ellenőrizte egy felettes kis csoport. Amíg a három fő ellenőrző személyzet arra várakozott, hogy az utolsókat üssem a kalviatúrán, a következő párbeszéd hangzott el az asztalomon heverő könyv kapcsán:
Ellenőrző: Ezt te minek olvasod vagy mihez kell?
Sedith: Nem kell sehova, csak érdekel. Elméleti fizika.
E: Hűha! És mégis mi vett rá arra, hogy a kezedbe vedd?
S: Nem egészen voltam tisztában az általános és a speciális relativitás elmélettel, és ebben elég jól le van írva. Illetve az eleje erről szól.
E: És erre aztán marha nagy szükséged van a mindennapokhoz.
S: Nézd, ez egy kozmológiai témájú könyv, szerintem érdekes. (egyébként a te hobbid biztosan rendkívül hasznos az emberiség számára)
Ezt követően elszörnyülködött egy darabig a térelméleteken, majd jól szórakozott a kollegáinak felolvasott mondatokon, amelyekből egy kukkot sem értett.
Én addig befejeztem a papírmunkát.
Mégis kit érdekel?
Egyébként tudja valaki, ki ez a Tiger Woods, mi közünk hozzá, és miért olyan fontos ember, hogy minen nap 3-4 perces összeállításokat láthatunk a magyar híradókban a magánéleti problémáiról?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
