2013. január 1., kedd

A kortárs író TÖRVÉNYEI


A rádióban egy kortárs íróval beszélgettek. A kortárs író gyermekkoráról és a szüleivel való viszonyáról mesélt. Nem tekertem tovább a rádiót, mert az emberi történeteket szívesen hallgatom vezetés közben. A kortárs írót aztán arról kérdezték, valóban volt-e külföldön börtönben, és erre a kortárs író büszkeséggel a hangjában adta elő, miként is töltött fél évet egy német büntetés-végrehajtási intézetben. A kortárs író elmondta, hogy egy jó ismerősével hoztak – vagy legalábbis a jó ismerős hozott, ő csak a kocsiban ült – egy jó adag marihuánát Hollandiából, amikor a jó német rendőrök lefülelték őket. El is ismerte: ő erre az egész történetre infantilis módon büszke. Menő dolog kábítószert csempészve lebukni egy idegen országban, és fél évet az ottani börtönben tölteni – szerinte.

Majd a kortárs író arról beszélt, hogy ez az egész nem jelent semmit, mert ő nem az ember alkotta kisbetűs törvények, hanem a nagybetűs TÖRVÉNYEK szerint éli az életét. Hiszen az ember alkotta törvények folyton változnak, alakulnak, még a „gyilkosságra” vonatkozók is. Valaha a vérbosszú nem is volt „gyilkosság”. Ám Isten TÖRVÉNYEI állandóak.

Elgondolkodtam, mik is lehetnek a kortárs író állandó és kőbe vésett TÖRVÉNYEI. Az élet szentsége nem lehet ilyen, a vérbosszúra vonatkozó kijelentéséből ez kiderült. És láthatóan a kábítószerrel visszaélést sem tekintette fontos szabálynak. Végiggondoltam hát az állandó és változatlan TÖRVÉNYEKET, amelyekhez a kortárs író az életét igazítja, ezzel garantálva lelki békéjét.

A legalapvetőbb talán, hogy ellenkezés nélkül él együtt a gravitációval, nem próbál lebegni sem elrepülni, hanem tökéletesen betartja a rá vonatkozó szabályokat. (bár az, hogy egy zsák fűvel igyekezett Magyarországra, felébreszti a gyanút, hogy talán egy csekélyke dac mégis élhet benne a törvénnyel szemben). A kortárs író ezzel összefüggésben Newton törvényeit is maradéktalanul betartja: például ha figyelmetlensége okán valaki F erővel nekiütközik az utcán, ő ugyanezen nagyságú, de ellentétes irányú F erő hatásának megfelelően lökődik hátrébb, a spirituális egyensúly érdekében.

Hasonló harmóniában él a termodinamika törvényeivel is. A kortárs írónak eszébe sem jutna örökmozgót gyártani, hiszen tisztában van azzal, hogy ebben az esetben súlyosan vétene az energiamegmaradás törvénye ellen.

Este, amikor egy fárasztó nap után a kortárs író megmeríti testét egy nagy kád forró vízben, gondosan ügyel arra, hogy Arkhimédész törvényének megfelelően éppen annyit veszítsen a súlyából, mint amennyi az általa kiszorított víz súlya.

Másnap, amikor a kortárs író egy napsütéses vasárnapi reggelen ihletetten ragad tollat költeménye papírra vetéséhez, megelégedettséggel tölti el a tény, hogy szobájába Kepler törvénye szerint a Föld ellipszis alakú pályájának gyújtópontjából sütnek a Nap sugarai. Szívét felderíti, hogy Pascal törvényének megfelelően az asztalán egy pohárban álló víz minden azonos magasságban lévő pontjában és minden irányban egyenlő a nyomás akkor is, ha a saját súlyán kívül többletnyomás is hat. Megnyugodva veszi tudomásul, hogy bizonyos optikai és fénytörési törvények miatt a pohárban lévő szívószál képe ma is megtörik a víz felszínén, így ezen a napon sem vétett semmi az állandó isteni TÖRVÉNYEK ellen.  

Milyen szerencse, hogy ezek irányítják az életét az állandóan változó és átalakuló erkölcsi és morális törvényecskék helyett! Hogy azokhoz nem kell, hogy igazítsa az életét! Hisz azokat követni is lehetetlen! De a TÖRVÉNYEK állandósága biztonságot ad.