2010. február 26., péntek

Olló

Egyébként gondolkodtam azon, hogy varázsoltatok valami fazont a loboncomból. De mégis mit?

Vágassam úgy, mint szoktam? (utoljára 3,5 éve volt ez a "szoktam")


Esetleg legyen teljesen egyenes a vége?

Vagy próbáljak ki, valami egészen újat, kockáztatva azt, hogy rettenetesen megbánom? (ahogy eddig kivétel nélkül mindig)


Aztán este hajat mostam, megszárítottam, majd felfedeztem, hogy már leér a fenekemig. Vágassak belőle vissza, amikor végre eddig lenőtt? Azt hiszem, maradok a hair-peace-es hippy frizuránál.

Lehet, hogy fodrász fóbiám van.

11 megjegyzés:

alma írta...

Én változtattam, és nem bántam meg, viszont kicsit többet kell foglalkozni vele, hogy szépen álljon. :)

Szerintem hagyd meg fenékig érően. :)

Sedith írta...

Plusz időt szánni arra, hogy álljon valahogy? Ez az, ami nem nekem való.

Persze, hogy meghagyom. Pláne mivel a haj növekedesével egyenes arányban nő azok száma, akik dícsérik. :)

juc írta...

ááá, ugyan, mi bajod lehet?:) egy kis változatosság sosem árt. én belevágnék!

Sedith írta...

Amiért nem vágok bele valami újba:

6éves korom óta növesztem a hajam. 10évesen levágtam kleopátrára. Megbántam. Folyton arra gondoltam, milyen hosszú lenne, ha nem vágatom le. 14évesen levágtam megint, megbántam, majd csont rövidre vágtam, mert annak a csajnak, aki menő volt az osztályban, szintén rövid volt a haja, azt meg még jobban bántam (idióta kamaszkor).
16 évesen visszavágattam csak úgy, megint megbántam.

Ezt követően csak a végét igazíttattam, majd már azt sem, mert nem törik.

(azt nem mondtam, de olyan sűrű, erős hajam van, hogy ha váll felettig ér, csak kemény munkával lehet megrendszabályozni - és ez nem nekem való)

Szóval az a bajom lehet (és lesz is, ha megteszem, ezt látom) hogy kb. fél évet emésztem magam azon, hogy minek vágtam le, mikor olyan szép volt.

Így max. egy hajvég rendbetétel jöhet szóba, de még ezt is megfontolom.

Igen, vannak hülyeségeim. :)

hobelevanc írta...

Ez furi, mert tényleg sok embernek tetszik a nagyon hosszú haj, csak attól, mert nagyon hosszú. Nekem jobban bejön, ha "valamilyen". De persze az sokkal fontosabb, hogy mennyire illik az arcodhoz. Ha már ennyiszer megbántad, akkor mégiscsak várjál még a változtatással.

juc írta...

nyeeehhh, hiába lobbizok én:) hobelevanccal tokeletesen egyetertek, éljen a fazon!

bubuka_visszater írta...

hagyd meg hosszúnak! Legalábbis ne vágass belőle! (bocs, hajfetisiszta vagyok, nekem nem sok van már :P )

Kékleány írta...

Én a harmadikra, a kissé kócosra szavaznék.
Amúgy haj-ügyben nekem részint szerencsém van, másrészt nincs.
Nincs, mert nincs jó minőségű hajam, ami úgy áll, ahogy kellene, stb. Ezért sokat kell(ene) pepecselni vele, hogy legyen valamilyen frizurám, és ehhez ritkán van affinitásom...
Másrészt nagyon gyorsan nő a hajam, így bátran merek vágatni, új fazonokat kipróbálni, sitty-sutty visszanő! :))) Amúgy is mindig szerettem extravagáns fazonokat vágatni, kíváncsiságból, vagy akár magam kísérletezni a fejemen, és lassan nincs az a hajszín sem, amit ne próbáltam volna ki...

Bátorság és hajrá!!!

Sedith írta...

Számomra a legtanulságosabb a haj témában az, hogy ha nőkkel beszélek, ők le akarják vágni.

Ha férfiakkal, azok viszont kézzel lábbal tiltakoznak az olló ellen az esetemben.

Nő vagyok. A férfiaknak akarok tetszeni. :)

(A férjemnek annyi megjegyzése van - egyébként abszolút hosszú haj párti - hogy 20 év fölött minél idősebb egy nő, annál rövidebb a haja. Ez vajon miért van? Továbbá szerinte olyan van, hogy egy nőnek a rövid haj nem áll jól, de a hosszú hajjal ez nem igen fordul elő.)

Kékleány írta...

Milyen sajátosan MNF-ével hasonló elveket vall a férjed haj-ügyben...

Névtelen írta...

Volt erre egy kísérlet talán még a 70-es években. Még pszichológia tanulmányaim során olvastam erről.

Azt hiszem száz hosszú hajú különböző korú nőt hívtak be, akik vállalták azt hogy majd levágják profi fodrászok a hajukat.

De előtte még szépen kisminkelve, profi fotóssal hosszú hajjal csináltak róluk fotókat. Ugyanezt hajvágás után is megcsinálták.

Így összesen kétszáz fotó került azt hiszem be egy fotóalbumba véletlenszerűen összekeverve, minden nőről volt egy rövid illetve hosszú hajú változat. Aztán behívták az önként jelentkező (férfiakat kizárólag ha jól emlékszem) válogatás nélkül és pontozni kellett.

A végeredmény kilencven százalék környéki volt a hosszú nők javára. Viszont valami olyasmi is rémlik a kísérletből, hogy az összesített szavazatok alapján kivétel nélkül minden nő a hosszú hajú változatára magasabb pontott kapott mint a rövid hajúéra.

Ez a kísérlet valamikor a 70-es években lehetett az USA-ban. Tény, hogy hathatott az akkori hippikultúra és konzervativizmus is egyaránt a hosszú haj irányába.

Ha jól emlékszem volt egy színesbőrű versus fehér nő változata is ennek.