Υπατία

Kevés jelentős női tudós van a történelemben. A legelső talán Merit Ptah azaz Ptah kegyeltje a Kr. e. XXVII. századi Egyiptomból, aki orvoslással foglalkozott. Személy szerint sosem a nők észbeli képességeinek tulajdonítottam azt, hogy oly kevés tudós van közöttünk. Sokkal inkább a nők férfiaktól eltérő érdeklődésének és értékrendjének. Ezért is tartom feleslegesnek, hogy ma minden területre beerőltetik a női nemet.

És ugyanezért tartom értékesnek azt a kevés nőt, aki valami kézzelfoghatót tett le a történelem asztalára. Alexandriai Hypatia (vagy Hüpatia - 370 (?)-415) egyike ezen keveseknek. De hálátlan korban kellett születnie, mikor a kereszténység egyre erőteljesebben fejtette ki hatását, s mikor a túlbuzgó vakhit fokozatosan elnyelte és sötétségbe taszította Európát, ezzel elpusztítva a már megszerzett tudás jelentős részét.

Hypatia rendkívül művelt görög matemikus és csillagász volt. Bár a századok során alakja eszményi lett és idealizált, vitathatalan színfoltja a késő antik időszaknak. Athénban tanult filozófiát, a neoplatpnikus és az arisztotelészi elveket követte. Majd hazatért Alexandriába, ahol a platonikus iskola tanára, 400-tól pedig a vezetője lett. Tudásáért, bölcsességéért elismerték, és távoli vidékekről is érkeztek hozzá tanulni. A karizmatikus, nagy tudású és a történetírók beszámolói alapján gyönyörű asszony érthetően szúrta a maszkulin kereszténység szemét, főleg ha hozzávesszük, hogy Hypatia barátja volt a római prefektus Orestes-nek, aki így kedvezett azoknak a pogánynak és istnetelennek tartott köröknek, akik nem tisztelték az új istent.

Valójában egész Alexandria olyan volt ebben az időben, mint egy puskaporos hordó. Keresztények, zsidók és a hellenzimus utolsó képviselői éltek együtt, egy városban, rendszeresek voltak a zsidók és a keresztények harcai. Ez utóbbiakat vezette Cyrill püskök, aki mind féltékenyebben figyelte a népszerű és befolyásos Hypatiát, akit egyedüli akadályának tartott ahhoz, hogy a keresztények a maguk oldalára állítsák Orestest.

Hypatiát tiltott könyvek tartásáért perelték, bálványimádónak mondták, azzal vádolták, hogy megbabonázza és varázslataival maga mellé állítja a népet. Valójában azonban épp őellene hangolták manipulatív módon a tömegeket. Mindeközben keresztény-zsidó csatározások és mészárlások folytak az utcákon. A keresztények voltak többen, s ebben rejlett győzelmük kulcsa is. Zsinagógákat romboltak le Alexandria utcáinak közbiztonságával együtt.

415-ben aztán feldühödött szerzetesek támadták meg a kocsit, melyen Hypatia hazafelé tartott. Vezetőjük Cyrill segédje volt, Péter, az Olvasó. Leragadták a kocsiról, levetkőztették, s húsát kagylókkal szabdalták le a csontjairól. Maradványait elégették műveivel együtt. A keresztény ámokfutásnak számtalan ókori könyv esett áldozatul.

Egyesek szerint Hypatia volt a kereszténység első "boszorkánya", akinek a vallásos szűklátókörűség és a hatalami harcok miatt kellett meghalnia. A sors fintora, hogy a keresztény harcos Cyrill püspököt szentté avatták tetteiért.

Komikus ez a kereszténység. Hitét a zsidóktól és a görögöktől lopta össze, a Biblia több mint felét zsidók írták, Jézus szájába Platón szavait adták (a görög Celsus i.sz.170 körül - amikor még megtehette - több alkalommal kikelt a keresztények ellen, akik eltorzították a görög filozófiát, tanulságos történeteit pedig szó szerint értelmezték), s feledékenyen szemet hunynak afölött is, hogy Jézus - ha valós személy volt - csak a zsidó hitet akarta megreformálni. A kereszténység az egyik zsidó szektából nőtte ki magát. Abból, amelyik a legdogmatikusabb és legintoleránsabb volt mindközül. És egyben a legerőszakosabb is. Ebben gyökerezett, hogy többszáz évre meg tudta rekeszteni, sőt, vissza tudta vetni Európát a fejlődésben, szinte éppen úgy, ahogy a Korán gátolja most az arab országok jelentős részét.
__________________________________________________________________
Megj.: Miközben képet kerestem a bejegyzéshez, meglepetten láttam, hogy Hypatiáról épp most készített filmet Alejandro Amenábar Agora címen. Bízom benne, hogy nem lesz túl "hollywoodi".