2011. május 13., péntek

A tudomány vallása?

Ray Kurzweilről legalább egy éve akarok írni, mert úgy gondolom, elég érdekes személyiség ahhoz, hogy kapjon egy bejegyzést. Érdekes, és rendkívül ellentmondásos is.

Kurzweil jövőkutató. 1948-ban született New Yorkban. Az alapján, amit róla eddig olvastam, rendkívül céltudatos személyiség. Már 15 évesen (1963-t írunk!) felhívta magára a figyelmet, amikor is olyan szoftvert alkotott, amely képes volt zenét komponálni. Találmányai között szerepel az első vakok számára készült szöveg felolvasógép, ő készítette az első valódi elektromos zongorát, s a nevét viselő Kurzweil szintetizátorok máig a legjobbak között vannak a piacon. Elismeréseit, díjait nehéz lenne mind felsorolni. Egyes források szerint tizenegy, mások szerint tizenöt tiszteletbeli doktori címe van. Három amerikai elnök tüntette ki. Bezsebelte a legelismertebb feltalálóknak járó díjakat és a legmagasabb technológiai elismeréseket is. Nevezték Thomas Edison jogos örökösének, a Forbes magazin szerint egyenesen egy gondolkodó gépezet. Bill Gates úgy véli, ő az, aki legpontosabban jósolja meg a mesterséges intelligencia jövőjét.

S ami miatt Kurzweil érdekes, azok éppen a jóslatai. 1989-ben megjósolta, hogy egy számítógép 1998-ra képes lesz megverni a világ legjobb sakkbajnokát (1997-ben került rá sor) előre látta a Szovjetunió összeomlását és az internet széles körben való elterjedését is.

Úgy véli, hogy a XXI. században bekövetkezik az elképzelhetetlen, a technológiai szingularitás, az a „lehetséges jövőbeli esemény, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.” (wiki) A „The singularity is near” c. könyvében ezt az időpontot egészen pontosan 2045-re teszi.

Ugyanitt ír arról is, hogy 2014-re az automata háztartási robotok elterjednek. Hogy 2020-ra az emberi agy teljesítményére képes számítógépeink lesznek. A 2020-as évekre képesek leszünk 100nm-nél kisebb számítógépeket előállítani, elterjednek a nanorobotok, amelyek áttörést jelentenek az orvostudományban, s hogy a virtuális valóság oly élethűen adja majd vissza a valóságot, hogy képtelenség lesz különbséget tenni. 2029-re elérjük azt a szintet, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz ember módjára gondolkodni.

A 2030-as években már képesek leszünk elménket feltölteni az internetre. Az agyban működő nanorobotok segítségével érezhetjük a másik ember érzéseit, láthatjuk a gondolatait. Megalkotjuk az első mesterséges testeket önmagunk számára.

A 2040-es évekre ezek a testek már nem állandóak, külsejük a nanotechnológiának köszönhetően rugalmas, változtatható. Az emberek azonban idejük nagyobb részét a virtuális létben töltik.

2045: szingularitás. A leghétköznapibb számítógépek is intelligensebbek és kifinomultabbak lesznek, mint a legintelligensebb és legkifinomultabb ember. A mesterséges intelligencia túlszárnyalja az emberét, s ezek az intelligens gépek még náluk is intelligensebb gépeket tudnak majd gyártani. Ám Kurzweil szerint nem valószínű, hogy az intelligens gépek eltörölnék az emberiséget a Föld színéről. Ekkorra már ugyanis szinte lehetetlen lesz megkülönböztetni az embereket a gépektől, köszönhetően a kibernetikának és a virtuális valóságba feltöltött szuper intelligens emberi elméknek (a konzervatívokról nem tesz említést). Ezt követően Kurzweil az öröklétet és az Univerzum teljes meghódítását és megismerését vizionálja.

Lenyűgöző, nemde? Vagy mégsem?

Kurzweil állításaira többen szkepticizmussal tekintenek. Vannak, akik szerint túl optimista az időt illetően, mások morális aggályaiknak adnak hangot, féltik az embert az „embertelen” jövőtől. PZ Meyers szerint Kurzweil híján van a valódi tudományos ismereteknek, tudása csak felszínes, kijelentéseiből kitűnik, hogy nincs tisztában a biológia alapjaival. Daniel Lyons a Newsweekbe írt I, robot c. cikkében kritikusan ír a feltalálóról. Szerinte sikeres jóslatait bárki előreláthatta. Kurzweil válasza, mely szerint utólag könnyű ilyen kijelentéseket tenni, azonban jogosnak tűnik.

Tény, hogy vannak sikeres jóslatai, de mellé is lő. Például még nincsenek kibernetikus sofőrjeink, vagy sofőr nélküli autóink, és a német harmad-unokatestvéreimmel sem beszélgethetek az intelligens fordító mobiltelefonommal magyar nyelven. Nem mondhatnám, hogy általánosan elterjedtek a háztartási robotok (most természetesen nem a turmixgépre gondolok, hanem például az iRobotra) és az iskolákban sem kezdték átvenni a tanárok szerepét a számítógépek. Továbbra is papíron olvassuk a könyveket és a bluetooth headseten kívül nem igazán jut eszembe olyan eszköz, amelyet rendszeresen a testünkön viselünk. Ráadásul ez sem túl elterjedt. Kurzweil szerint mindennek már általánosnak kellene lennie. Persze ha a jövőbe nézünk, valószínű, hogy ebbe az irányba tartunk, az időpont kijelölése azonban több mint optimistának tűnik. Mindazonáltal ma már komikus volt, ahogy egy 2009-ben írt kritika a billentyűzetek eltűnését forszírozta, amelynek Kurzweil szerint akkorra már be kellett volna következnie. Azóta csak két év telt el, és az érintőképernyős technika virágzik, a billentyűzet nélküli számítógépek bárki számára elérhetőek.

Én magam kifejezett lelkesedéssel hallgattam a jóslatait (hozzá kell tennem, hogy könyvet nem olvastam tőle) egészen addig, amíg meg nem néztem a Transcendent Man című dokumentumfilmet, ami az elképzeléseit dolgozza fel, és amely annak ellenére is ellenérzéseket szült bennem, hogy olyan ember készítette, aki kedveli Kurzweilt.

Egyrészt furcsa volt látni, hogy az örök élet reális lehetőségét valóban komolyan gondolja. Napi 150 tablettát szed, mellyel állítása szerint átprogramozza a szervezetét, hogy tovább éljen. Rendkívül ügyel az egészségére, hogy kihúzza a szingularitásig. Ugyanebből remek üzletet is kerekített: az általa kidolgozott életmód ugyanis népszerű, számos embertársunk követi. Másrészt szokatlan az apjához való viszonya. Nem csak az örök életet gondolja komolyan, hanem azt is, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz újrateremteni 1970-ben elhunyt édesapját. Ehhez apja DNS-e, a fejében tárolt emlékek, és az apja jegyzetei, feljegyzései szolgáltatják az alapanyagot. Úgy véli, ezen adatok alapján egy mesterséges intelligencia képes lesz újraalkotni az édesapját. Hátborzongató. Valamiért Stephen King: Állattemető c. könyve jut róla eszembe, amelyben a feltámasztott halottak groteszk, kiüresedett tükörképei voltak önmaguknak.

Akár igaza van Kurzweilnek, akár nincs, tény, hogy számos kutató, tudós és elismert ember ad a szavaira. Ez vette rá PZ Meyers-et arra, hogy az általa képviselt jövőképet a tudományos világ New Age szerű vallásának nevezze. Kurzweil persze ezt is határozottan, és egyébként rendkívül nyugodtan tagadja, hiszen elmondása szerint az általa tett kijelentéseknek szigorú tudományos alapjai vannak.

Hogy mennyire lehet vallásként tekinteni a Kurzweil által tett kijelentésekre, nem én fogom eldönteni. Az érzéseim ezzel kapcsolatosan éppolyan ambivalensek, mint amilyen ellentmondásos személy maga Kurzweil.

Tény azonban, hogy egyre több helyen olvashatunk arról, hogy az emberi élet akár többszáz évvel meghosszabbítható lesz belátható időn belül. Állítólag különösen jó esélyeik vannak erre a 40 év alattiaknak. Tény az is, hogy Stephen Hawking arról beszél, az ember képes lesz saját kezébe venni az evolúcióját. S amikor saját bőrömön érzem, azt mennyire gyorsan változik a környezetem, Kurzweil jóslatai vagy a beléjük vetett csökönyös hite már nem is tűnik annyira értelmetlennek. Akkor sem, ha valószínűleg túloz.
___________________________________________________________________________________
Lásd még:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Raymond_Kurzweil
http://hu.wikipedia.org/wiki/Technol%C3%B3giai_szingularit%C3%A1s
http://hu.wikipedia.org/wiki/Transzhumanizmus
http://www.wired.com/wired/archive/8.04/joy.html

1 megjegyzés:

Igazi írta...

Na vajon ezzelt mit kezdett volna a szűk látókörű Hamvas?

;)