2009. szeptember 27., vasárnap

Dogmák

Évszázadokig voltunk meggyőződve arról, hogy a Föld a világegyetem középpontja, s minden bolygó - köztük a Nap - körülötte kering.

Majd újabb évszázadokig hittük, hogy tévedésünk csupán abban rejlett, hogy valójában a Nap a Világegyetem középpontja. És mi körülötte keringünk.

Újabb éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy belássuk: Naprendszerünk egyáltalán nem a Világegyetem. És nincs is annak középpontjában.

A következő ütést, mely az emberi egocentrizmusra méretett, Edwin Hubble adta, mikor rávilágított arra, hogy azok az elmosódott ködfoltok, melyeket távcsövünkkel az égre nézve láthatunk, nem részei galaxisunknak, a Tejútnak, hanem a miénkhez hasonó újabb galaxisok.

Sokáig azt hittük, hogy a víz, az élet kulcsa, ritka elem, mely csak a Földön fordul elő. Ma már tudjuk, hogy a Naprendszer több égitestén (így a Marson, az Europén, vagy az Enceladuson) megtalálható. Legutóbb - mint kiderült - még legközelebbi szomszédunkon is: a Holdon.

Azon emberiséggel egyidős meggyőződésünk, hogy az Élet a Föld privilégiuma, egyre gyengébb lábakon áll. Biztos vagyok benne, hogy pusztán idő kérdése, hogy bizonyosságot nyerjen: az Élet a világmindenség természetét képező törvényszerűség. S bár az intelligens élet egészen biztosan ritkább, mint a mikrobák vagy az alacsonyabb rendű létformák megjelenése, az sem számít rendkívülinek a Világegyetemben.

4 megjegyzés:

Mirjam írta...

Nem tudom, jó-e hogy olyan hatalmas összegeket, és annyi energiát fektetnek a Világegyetem megismerésébe. Különösen hogy "idelenn" környezeti katasztrófák fenyegetnek minket.

Fontos dolog a tudás, de tudunk vele valamit kezdeni?

Sedith írta...

Látod Mirjam, ez az a hozzáállás, amit nem tudok elfogadni.

Tudod honnan tudunk az üvegházhatású gázok következményeiről? A Venus vizsgálata világított rá erre.

Nem tudhatjuk, honnan hullik az ölünkbe olyan válasz, amely segít a helyi problémák megoldásában is. Épp ezért nem csukhatunk be egyetlen kaput sem. Nem húzhatunk csövet a fejünkre, hogy csak a Földdel foglalkozunk. Mert a legtöbbet épp akkor tesszük érte, ha ott vizsgáljuk, ahol valóban elhelyezkedik: a világegyetem részeként.

Névtelen írta...

Ha már csak ezer kutató közül egynek van eredménye, már megérte a kidobott pénzeszközt. A pénz úgyis csak talmi dolog, nem érhet fel a tudással. Sohasem tudjuk milyen tudás vár ránk ha kitekintünk.

Névtelen

Mirjam írta...

Lehet benne igazság. Az üvegházhatású gázok felfedezési körülményeiről nem tudtam.

Alapvetően ha a kozmosz kifürkészéséről van szó, elsőnek a hatalmi harcok, és erő-fitogtatás jut eszembe. Bár tény, hogy a motivációtól függetlenül születhet jó eredmény.