2011. szeptember 28., szerda

Igazán nem tudom eldönteni, hogy a múlt mely megnyilvánulása nyűgöz le jobban: az égen pislákoló milliárdnyi csillag ősöreg fénye, vagy a földben szunnyadó, jóval az ember megjelenése előtt fosszilizálódott lények idegen alakja.

1 megjegyzés:

Csillaghamu írta...

Nem egyszerű döntés.
A világ tele van mesésebbnél mesésebb rejtélyekkel.

Gyakran sajnálkozom, hogy nincs többezer évem arra, hogy magambaszívjak mindenféle tudást, aztán beszippant egy ilyen gondolatörvény, hogy egy-két évszázad, talán csak pár évtized és az öregedés nevű betegséget talán maga mögött tudja majd az emberiség és milyen jó is lesz majd azoknak a nemzedékeknek.

Aztán elgondolkodom azon, hogy vajon hol van az emberi agy kapacitása, hiszen bizonyára nem végtelen és talán nem is képes megérteni mindent.

Aztán elgondolkodom azon, hogy a jövőben talán augmentálni kéne a központi idegrendszerünket valamilyen technológiával, mint kiborgokat, vagy genetikailag módosított szuperembereket és szippantana be a gondolatörvény mélyebbre, de inkább elhessegetem és bújom tovább a biológia könyvemet.