2009. április 25., szombat

Elsőbbség adás kötelező?

Szerdán volt szerencsém megtapasztalni a magyar közlekedési morált kicsit közelebbről, mint szerettem volna. A magyar közlekedésnek is egy speciális fajával sikerült találkoznom, mégpedig a taxissal. A taxisról köztudott, hogy bármit megenged magának az utakon, mert úgy véli, prioritásokat élvez a többi közlekedővel szemben. Érdekeit oly fényesen sikerült érvényesítenie, hogy még a buszsávot is használhatja, míg a megkülönböztető jelzés nélkül haladó vagy civil tűzoltóautók, rendőrautók nem.

A szóban forgó egyeddel a rakparton találkoztam, a pesti oldalon, amint nagy sebességgel előzte a balra, a belvárosba vezető sávban haladó kocsisort, és úgy vélte, akkor fog a záróvonalon át bemászni az autók közé - melyen történetesen egyetemista csoporttársammal közlekedtünk (ő vezetett) - mikor mi is a kanyarhoz értünk. És nem akartuk beenegedni a ronda disznóját - se mi, se az előttünk haladó -, mert már sokadik volt, aki pofátlanságával feltartotta a sort. A példány természetesen ezt mély sértésként élte meg, olyannyira, hogy az előttünk haladó kisautót, majd minket is leszorított nagydarab autójával, hogy egymás mellett kanyarodtunk az egysávos úton. Hiába dudáltunk, hiába integettünk, csak jött, jött, feldúlva azon, hogy őt, aki záróvonalon át akar ellentétes oldalról előzni, nem engedtük be.

A történet itt véget is érhetne, ha nem a taxisoknak egy speciális alfajával akadt volna dolgunk: a taxisállattal. A taxisállatról tudni kell, hogy rendkívül agresszív, különösen ha az "elleséges" autóban két védtelen fiatal nő ül, akikkel szemben biztos erőfölényben érzi magát. Egocentrikus, öntörvényű személyiség - ha esetében nem túlzás személyről beszélni -, realitásérzéke és igazságérzete mindemellett rendkívül fejletlen.

Így történhetett meg az, hogy amikor az egyébként is lépésben araszoló sor a piros lámpánál megállt, kiszállt a kocsiból, és vérben forgó szemekkel közelített ahhoz a "bunkó picsához" aki nem engedte be a sorba, őt, A TAXIST. Csoporttársam azonnal felmérte a szituációt, és lezárta a kocsit, illeve feltekerte az ablakokat. Így mire emberünk az autó mellé ért, hiába rángatta üvöltve és szitkozódva az autónk kilicsét, és hiába verte ököllel az ablakot, a kocsiba nem jutott be.

Tudni kell, hogy a realitás érzékem hasonló helyzetben nekem is csekély, és követeltem a csoporttársamtól, hogy azonnal engedjen ki a kocsiból, mert én biza szembe fogok szállni ezzel a megveszekedett barommal. Az sem érdekelt volna, ha megüt, legalább még egy bűncselekmény amellé a kettő mellé, amit eddig a szemünk előtt elkövetett (igaz, a testi sértés - mely esetemben minden bizonnyal súlyos lett volna - konszumálja a garázdaságot - jajj de okos vagyok).

Azonban a csoporttársam kegyetlenül bezárva tartott, megakadályozva, hogy megveressem magam, a taxis pedig hiába szitkozódott és verte az ablakot, nem jutott be; a lámpa zöldre váltott, és visszült a kocsijába - de csak miután leköpte aaz ablakot.

Emberünk szegény nem tudta, hogy nagyon rossz lányokba kötött bele, és így duplán megjárta: két estis joghallgató épp büntetőjog előadásról hazafelé. Így aztán remeke szabott kis, minden részletre kiterjedő feljeletést kanyarítottunk a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő garázdaság vétsége, illetve a Btk. 186. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közúti veszélyéztetetés bűntettének elkövetése miatt.

Tudom, járhatunk rendőrségre, bíróságra (úgyse járok eleget), meg vallomást tenni, meg szembesülni, meg mérgelődni a hazugságain stb. Na és? - kérdem én. Úgy gondolom, hogy a jogsértésekért egyrészről az elkövető felelős, másrészről a társadalom azon tagja, aki a jogsérést tétlenül nézi, mert lusta arra, hogy pár órát az életéből az eljárásnak szenteljen, mert "nem akar belőle ügyet csinálni". És húzgálja a száját, szidja a rendőrséget, a bíróságot, de a saját részét nem képes kivenni a dologból. Holott állampolgári kötelessége lenne, hogy megtegye. Én kiveszem a részem, és a csoporttársam is.

Simán megéri, hogy ez a gyökér ne higgye azt, hogy bármit büntetlenül megtehet.
___________________________________________________________________
Írásomért elnézést kérek azoktól a taxisoktól, akik megmaradtak embernek. Én sem szeretem, ha általánosítanak, akinek nem inge, ne vegye magára.

5 megjegyzés:

anna írta...

ez jó!

Sedith írta...

Én azért kihagytam volna. :D

bemapoe írta...

Én is azt akartam írni, hogy ez tök jó.

Névtelen írta...

üdv!
Nevem Névtelen!
Ha tényleg bírósági ügyet csinálsz ebből,akkor előtte jól gondold át a lehetőségeket,s most nem lebeszélni akarlak,hisz a te döntésed.
Lehet ez a vadbarom alvilági figura és az agya még jobban bedurran attól,hogy feljelentitek.
Elképesztő egyébként mennyire agresszív világban élünk,s mennyi hihetetlenül egoista gyökér van!

Sedith írta...

Kedves Névtelen! Nem aggódom, akkor sem, ha bűnöző. A feljelentést még másnap megtettem. Ezen a talajon otthonosan mozgom. ;)