Beszámoltam nemrég történt, kellemesnek nem mondható élményemről a taxissal. Nos, a gépezet nehezen indul. Két bűncselekmény miatt tettem feljelentést, mint írtam: garázdaság és közúti veszélyeztetés. A két bűncselekményt két szerv vizsgálja: a garázdaság marad a kerületi kapitányságnál, míg a közlekedési bűncselekménnyel a Közlekedésrendészeti Főosztály foglalkozik.
A feljelentésemet akkor megírtam, amikor a bejegyzésemet is. Most kerestek a közlekedésről telefonon. Első kérdés: mennyire akarok én ebből ügyet csinálni (vajon minek is tettem feljelentést?), majd rövid kiselőadás arról, mennyire elfogadott dolog a taxisok körében a hasonló vezetési morál, nincs mit tenni, ez van. Aztán lelki ráhatás: be kell jönni vallomást tenni (tudom) terhelő vallomást a másikra (tudom) szembesítésen kell részt venni (tudom), akár el is vehetik a forgalmiját (teszek rá).
Összességében türelmes ember vagyok. Most is az voltam. Közöltem az illetővel, hogy engem a dolog garázdaság része bosszant, de veszettül, amennyiben úgy véli, nem áll meg a közúti veszélyeztetés, utasítsa el a feljelentést (de szabálysértés akkor is történt). Ám ez a "taxisoknál ez elfogadott gyakorlat, ők így közlekednek" egy kicsit érzékenyen érintett egy közlekedési előadótól, bár már megszokhattam volna, hogy egy következmények nélküli országban mindenki úgy vezet, ahogy akar. Ha bunkó lettem volna, az orra alá dörgölöm, hogy a rendőrségen is van korrupció, ezek szerint ez elfogadott gyakorlat, és nincs mit tenni. (nincs) Tudom én, hogy púp a hátára ez a kis jelentéktelen történet, de valami jobb kifogással is jöhetett volna, ha már le akar beszélni. Ha meg nem áll meg, irattárazza, és majd elkaszálják a taxist garázdaság miatt.
Végül abban maradtunk, hogy beszél a főnökével mi legyen, és majd keres, mikor tudok bemenni, lévén vizsgaidőszak, és vidéken tanulok.
Nehezen forognak a büntetőeljárás kerekei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése