Nem szeretem a hajléktalan csöveseket. Utoljára pénzt is annak adtam - vagy másfél éve -, aki a Hősök terén legyezőtáncot lejtett két Fedélnélküllel az autóm előtt, mikor megálltunk a pirosnál. (csak képzeljétek el az 50év körüli, bajuszos, borvirágos férfit - hazáig nevettem rajta, ami jó 180km-t jelent)Nem szeretem, mert felelősnek tartom őket a saját életük ellehetetlenülése miatt. Mert megoldás helyett az alkoholba, a szipuba bújnak. Mert meglopják egymást, és másokat. Mert megkéselik egymást és másokat. Mert részegen kötekednek és követelőznek a járókelőktől. Mert hálátlanok, ha kevésnek gondolják, amit adsz. Mert becsapnak, betegnek, sérültnek tettetik magukat, visszaélnek az emberi jósággal, ahogy az enyémmel is visszaéltek már túl sokszor. Épp ezért egyáltalán nem szokott meghatni, hány csöves fagyott halálra a hidegben, még ha nem is kívánom senkinek ezt a halált. Őket tartom felelősnek a velük történtekért.
Azonban azt a szerencsétlen vén alkoholista embert, aki lilára fagyott, puffadt arccal, egy zsinórral összekötözött vékony, koszos kabátban toporgott a -15 fokban a buszmegállóban, láthatóan már kora reggel ittas állapotban, rettenetesen megsajnáltam. A mai napg sajnálom.
A dolog tanulsága talán annyi, hogy hiába hisszük sokszor, hogy elfordultunk embertársainktól és hidegen hagy a sorsuk, mikor a hírekben közönyösen olvasunk róluk, egy kiszolgáltatott ember látványa felülírja az érzéketlen számadatokat, az utánunk dobott aprót, cigány nyelvű szitkokat vagy a pénzzel gond nélkül elsétáló bénát, vakot.
Én nem tettem ezért az emberért semmit, csupán pár másodpercig láttam, ahogy az autóval elhaladtunk mellette. Ő azonban mélyen szunnyadó szánalmat ébresztett fel bennem a fajtája iránt.
1 megjegyzés:
Embere válogatja, miért került utcára. Nagy részük pl évtizedes skizofréniával küzd, akiktől idővel minden barát, családtag elfordult.
És nyilván nem megoldás, hogy alkoholra költik az összekoldult pénzt, de valamelyest attól is kevésbé fáznak-télen. A többivel egyetértek.
manna
Megjegyzés küldése