2009. június 11., csütörtök

Nem te vagy a világ közepe!

5 megjegyzés:

Loxon írta...

Nahát. Pedig azt hittem.

Kár, hogy a végén ott van a nagy tanulság, az elején jót mulattam, ahogy jönnek az egyre nagyobb labdák, és a végén az óriási.

De az igazság az, hogy a méretek nem igazítanak el a középpontot illetően, mert például a a cseresznyének is mag van a közepén, és az kisebb, mint az egész cseresznye, de mégis az a közepe.

És a másik meg, hogy — persze önhittséget félretéve — a nézőpont kérdése is, hiszen azt érzékeljük középnek, ahol éppen vagyunk.

Ezért aztán, akármekkora labdák is keringenek a fejünk felett, nem esnek a fejünkre, csak hunyorognak egy nyári estén.

És nem is rossz a Földről nézve középpontban lenni:
http://silvertequila.blogspot.com/search/label/geocentrikus%20vil%C3%A1gk%C3%A9p

De köszönöm ezt a nézőpontáthelyező gyakorlatot. Hasznos volt. Megmozgatta földhöz szokott részeimet. :>

Sedith írta...

Mintha a lényeget nem értené Loxon - ha nem haragszik érte. :)

Beszélhet viszonyításról, nézőpontról, filozofálhat a középpont értelmén, a lényegen ez mitsem változtat: csupán aprócska részei vagyunk egy felfoghatalanul hatalmas komplexumnak, egyetlen piciny foszlánya - sőt, foszlánykája - a világmindenségnek.

Ebben a hatalmas térben foglyok vagyunk a saját bolygónkon - mely egy azon sok közül, melyeket megismerni sem vagyunk képesek.

De itt vagyunk, s bár picik vagyunk a végeláthatalan térben, s láthatóan jelentéktelenek az Univerzum szempontjából, ám mindemellett rendkívül bonyolultak és összetettek is.

Ez az ellentét engem lenyűgöz.

Loxon írta...

Nem haragszom érte, hogy nem értem a lényeget. ;–>

Ha így van, csak magamnak tehetek szemrehányást.

Roli írta...

Ez nem olyan szép, de pl. számomra érzékletesebb:

http://www.youtube.com/watch?v=I34FNr_peUk&feature=related

Sedith írta...

Nem rossz, de nekem 3D-ben még mindig jobban bejön.