Egészen rendkívüli álmom volt: három lábbal jártam. Volt még egy a kettő között. Mindhárom lábamon rózsaszín sportcipőt hordtam, és semmi kényelmetlenséget nem okozott így közlekedni, sőt, mintha még kényelmesebb, gyorsabb is lett volna.
Tulajdonképpen fel sem tűnt, hogy három lábam van. Természetes volt. Vígan közlekedtem a főiskolám udvarán. Aztán valahol le kellett vetnem a cipőimet, és akkor esett le, hogy három lábról kötöm a cipőfűzőt. Itt felmerülhet a kérdés: vajon a harmadik láb jobb vagy bal láb volt-e? Nos fogalmam sincs. Nem arra figyeltem ugyanis.
Hanem arra, hogy, miért van egy lábbal kevesebb. Hova lett a negyedik?
1 megjegyzés:
Pont tegnap gondoltam erre, mikor mostam a szandálomat: hogy milyen jó, hogy nincs három lábunk, mert szandálmosáshoz még egy is sok.
Megjegyzés küldése