2008. augusztus 15., péntek

Kőműves

A munkámról írhatnék. De nem teszem. Az anyaági nagyapám is ezt a munkát végezte. Azonban mivel a munkám nem akarom megnevezni, azt mondom, kőműves vagyok, mint az apaági nagyapám.

A munkámról azt hiszik, rendkívül érdekes (egyébként az). Olyan, mint a foci és politika: mindenki ért hozzá. Épp ezért adtam neki álnevet. Nem szeretnék azzal találkozni, a megjegyzések között, ki hogyan véleledik a kőművesekről, vagy ő mit csinálna másképpen, ha kőműves lenne. Nem akarom hallgatni, hogy ő bizony jobban keverné a habarcsot, és különben is, a mai kőművesek szinte csak lakhatalan házakat építenek. Nem akarok tanácsokad adni arról, mi a szigetelés legjobb módja. Nem érdekel, kinek hány kőműves ismerőse van, és nem akarok olyan kérdésekre sem választ adni, hogy egy-két olvasóm kőműves ismerőseit ismerem-e. Maradjon ez csak Sedith Blogja, és ne váljon Sedith, a kőműves blogjává. Persze talán egyszer lehull a lepel (leomlik a fal)...

Anyaági nagyapám képes volt meghalni, mikor 9 éves voltam, így nem mesél nekem történeteket, nem adja át a tapasztalatait. Nem tudom meg, hogyan ásták az alapot, rakták a falat vagy miként tették be a nyílászárókat a rendszerváltás előtt. Pedig mesélhetne. Összehasonlíthatnánk, mit csinált ő akkoriban másképp, s hogyan építhetek ma én. Mérges vagyok, hogy képes volt feladni, és meghalni.

Szokatlan, hogy mióta magam is kőműves vagyok, több alkalommal álmodtam vele, holott igazából - bár ez furcs lehet - eszembe sem jutott, mikor ezt a szakmát választottam. Nem akartam én senki nyomdokaiba lépni, csak érdekelt, mégis hogyan épül fel egy otthon! Később tudatosult csupán: jé, hisz Nagyapó is kőműves volt! Mióta dolgozom, sem szoktam rá gondolni. Mégis befolyik a lénye az álmaimba. Egészen élesen látom az ősz, hullámos, hátrafésült haját, az arcát, a szemeit, hallom a hangját. Korábban magamtól nem is tudtam volna ennyire élesen felidézni. Most jobban emlékszem rá, mint a Kőműves Egyetem előtt.

Nem keresem ennek okati. Egyedül rakom a falat.

2 megjegyzés:

Ann írta...

nagyszerű analógia.

manolany írta...

a kőművesből akaratlanul is elkezdtem asszociálni...:)